Rendszertan > ... > Fenyőfélék > Vörösfenyő > Vörösfenyő

Vörösfenyő

Larix decidua

Fa Megtalálás bejelentése
Áreája elsősorban Közép-Európa magashegységeire korlátozódik. Hazákban nem őshonos, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon találkozhatunk vele.
A hűvös, csapadékos klímát kedveli, rendkívül jól tűri a hideget, a nagyon meleg éghajlatú vidékeket nehezen viseli el. Összefüggő állományt még őshonos területén is ritkán alkot, elsősorban elegyfaként jelenik meg a nagyobb hegységek azon részein, ahol növekedéséhez megfelelő mennyiségű fényhez tud jutni. Kérge fiatal korában téglavörös árnyalatú, majd a fa korának előrehaladtával szürke színűvé válik és mélyen repedezett lesz. Tűi az ősz közeledtével megsárgulnak és lehullanak a fáról. Toboza kis méretű, a magok kipergése után is több évig a fán marad. Gazdasági jelentősége nagy, fája rendkívül értékes, szép színezetű, tartós. Már az ókori Rómaiak is építettek belőle hajókat, Velence és Magyar Országház alapjához is ezt a fenyőt használták.
A Vörös fenyő toboza
A Vörös fenyő toboza
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)