Tavaszváró

„A növényhatározó csapatának kalandja a tavasz első hírnökeivel”

Mikor is kezdődik a várva várt tavasz? A magyar média még nem túl bizakodó a kérdés tekintetében és sajnos a tél is úgy döntött, hogy még egy ideig nem akar a tavasz közeledtéről tudomást venni. Ez nem valami nagy öröm, mert fűteni kell és drága a gáz, és a növények sem akarnak kibújni az anyaföld biztos melegéből. A Dunántúl melegebb területén élő honfitársaink jóval szerencsésebbek mint mi, náluk már január elején virágot bontottak a tavasz első vadvirágai, azonban a keleti országrész erdeiben még csak néhány elvetemült hóvirág kezdte meg a harcot a tél ellen. Aktuális tavaszváró cikkünkben az ország leggyakoribb és legszebb tavaszi lágyszárúinak nyomába eredtünk és megkértük őket, meséljenek néhány érdekesebb sztorit az életükből.

Első számú vendégünk a Hóvirág (Galantus nivalis) akivel már Süni tavaly is készített egy hosszabb interjút, így most csak rövid ismertetőre szorítkozunk:

A magyar flóra egyik unikális növényének lenni nem egyszerű feladat, hiszen ha a kora+tavasz +virág képlet megoldását tesszük fel kérdésként az általános iskolában, akkor az eredmény 90%%-os valószínűséggel az a fent említett növény neve lesz. Ez érthető, bár korántsem ő nyerte meg a növényvilágban zajló „ki virágzik leghamarabb az éven” versenyt. Ha bővebben szeretnél olvasni a hóvirág kalandos életéről akkor olvasd el a róla szóló cikkünket:

Nem borzoljuk tovább a kedélyeket és rögtön bejelentjük azt, hogy ki is nyerte meg az idén a fent említett versenyt. Nos családját tekintve a boglárkafélék közé tartozik és hazánkban 2 másik fajtársával együtt különböző élőhelyeken szinte minden évben ők virágoznak elsőként. A növényünknek viszont van egy óriási előnye ami miatt letaszítja a dobogóról a rokonait, ez pedig az, hogy az ország egyik legmelegebb környékén él olyan szubmediterrán fajok társaságában mint a Csodabogyók (Ruscus sp.) vagy a Piritógyökér (Tamus communis). Innentől fogva azt hiszem már mindenki kitalálta, hogy a nyertesünk nem más mint az Illatos hunyor (Helleborus odorus). Róla valamivel ritkábban hallani akkor amikor a tavasz hírnökeiről beszélünk, lévén a legtöbb ilyen növény hagymával, vagy hagymagumóval rendelkező geofiton faj. Ezt a méltatlanságot szeretnénk egy kicsit kiköszörülni azzal, hogy bemutassuk ennek a szép kis növénynek előnyös tulajdonságait:

Tavaszváró növények.jpg

Mint már említettük hazánkban mindössze hárman képviselik nemzetségüket, de együtt nem igazán láthatjuk őket, mivel az Illatos hunyor a Dunántúlon (elsősorban a dunántúli dombságon), a Kisvirágú hunyor a Dunántúl keleti felén, a Pirosló hunyor pedig az északi középhegységben (elsősorban a Bükk hegységben) foglalja el a területét. Szóval egymással nem igazán közösködnek (Ezt hívják földrajzi vikarizmusnak). Nemzetségének közös tulajdonsága az, hogy sziromleveik mézfejtőkké módosultak (Lásd még: Téltemető) és amit elsőre sziromleveleknek hiszünk az nem más, mint a csészelevél. Egyedi tulajdonsága, hogy a virágzási idő lejárta után erős bőrnemű leveleket hajt és ezek csak a következő virágzási idő kezdetekor száradnak el. Nemzetségének nem csak egy ilyen bajnok természetű tagja van, az Alpokban is őshonos Fekete hunyort (Helleborus niger) karácsony rózsának (Christrose) is nevezik német ajkú barátaink. A nevet nem ok nélkül kapta, hiszen gyakran télen is virágba borul. (Mellesleg ilyenre az Illatos hunyor is képes, de jóval ritkábban) Rögtön fel is vetődik a kérdés, hogy bravó olyan korán virágoznak, amikor még a hóembert is be kell hozni az előszobába, hogy meg ne fagyjon, de ki porozza be? A kérdés jogos, a válasz pedig nem is olyan egyszerű. Szlovéniai kutatások alapján (http://aas.bf.uni-lj.si/september2006/02susek.pdf) a beporzó fajok nagy része a méhek illetve apró termetű kétszárnyú fajok közül kerülnek ki, valószínűleg a hazai fajokat beporzásáért is ők a felelősek.

A dobogóról nem sokkal csúsznak le a többi hazai geofiton fajok képviselői, akiknek egy rendkívül egyszerű ok miatt előnyös az, hogy virágzási idejüket a többi növény előtt kezdik meg. Ez pedig nem más mint a konkurencia teljes hiánya és az, hogy ilyenkor legjobban záródott bükk erdők talajára is elég fény vetődik. Gondoljunk csak a már említett Hóvirágra, Kankalinokra, vagy a kevésbé feltűnő Odvas keltikére, Tüdőfüvekre. Természetesen az erdei réteken is szép számmal találkozhatunk korai virágokkal, közüllük a legismertebbek a Sáfrányok, illetve a Gyöngyikék.

A teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány olyan fajt, amikkel a cikk írása előtti terepmunkában találkoztunk:

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria, Ficaria verna): Hazánk domb és hegyvidékein mindenütt gyakori, nevéből is adódik, hogy a boglárkafélék közé tartozik, fiatal leveleit régen salátának szedték.

Illír sáfrány: (Crocus tommasinianus) A többi hazai sáfrányhoz hasonlóan védett és nem túl gyakori, azonban botanikus kertekben gyakran ültetik, mi is ott találkoztunk vele.

Téltemető (Eranthis hyemalis): Hazai őshonossága vitatott, de sokfelé előszeretettel ültetik, így gyakran kivadul. A természetben található állományai védettek!

Százszorszép (Bellis perennis): A fészekvirágzatúak családjának „legkorábban kelő” tagja. Kertekben, utak szélén, parlagokon, réteken nagyon gyakori faj.

Nyugati csillagvirág (Scilla drunensis): Nemzetségének minden tagja védett, nem túl gyakori, de az ország számos területén előfordul. Hagymáját nem csak a kertészek ültetik előszeretettel, hanem a gyógyászatban is használják, porítva köhögés ellen hatásos.

Tavaszváró növények.jpg

Galambvirág (Isophyrum thalictroides): Szintén a boglárkafélék családjába tartozik, fehér színű virágai rendszerint március elején virítanak.

Martilapu (Tussilago farfara): Elsősorban patakpartok, nedvesebb élőhelyek tavaszi növénye. A számára kedvező élőhelyeken gyakran tömeges

Odvas keltike (Coridalis cava): A füstikefélék közé tartozó kora tavaszi virág, erdőkben, illetve bolygatott területeken is gyakran találkozhatunk vele.

Szártalan kankalin (Primula vulgaris): A legkorábban virágzó a hazai kankalinok közül. Nevével ellentétben rendelkezik szárral, de az nagyon kis méretű, a virágait szorosan a tőlevelek felett nyílnak. Ez is védelmezi őket a hideg idő ellen.

Szerző Csengeri László
2011-03-10 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)