Szép hazai gyomnövények és idegenhonos társaik

A emberiség óriásit fejlődött az elmúlt évszázad során, ez magával vonzotta a fő élelmiszer ellátó ágazat az agrárium fejlődését is. Az évszázados hagyományokon alakuló mezőgazdasági módszerek (legeltetés, kis parcellás földművelés, szerves trágyázás) nem voltak képesek kielégíteni a piac egyre növekvő igényeit, így visszavonhatatlanul átalakultak. Megjelentek a monokultúrák, a tervszerű mezőgazdaság, vegyszerezés, műtrágyázás. A korszerű gyomirtóknak „köszönhetően” a gyomként nyilvántartott fajok száma radikálisan lecsökkent, helyükön ottmaradtak az időközben vegyszer-rezisztensé vált agresszívan terjedő (általában idegenhonos, természetes kártevő nélküli) lágyszárúak. Természetesen nem csak a gyomirtó szerek miatt csökken a mezőgazdasági kultúrák biodiverzitása, a monokultúrás gazdálkodás a táj formáját is erősen átalakította, a mezsgyéken és a táblák szélein élő növényeink fokozatosan visszaszorulnak, kevésbé bírják a versenyt az új jövevényekkel. A hazai flóra rendkívül fajgazdag, éppen ezért az sem meglepő, hogy a vetési gyomnövényeink is számos terjedési stratégiával, változatos egyedszámmal jelennek meg a mezőkön. Listánkat, amely korántsem teljes, már csak illendőségből is a 3 leghíresebb fajjal indítjuk:

1; Vetési konkoly Agrosstemma githago (T2)

Az egyik legrégebbről ismert vetési gyomnövény, régebben sok más növényhez kapcsolódóan vallási jelentőséget is tulajdonítottak neki. Elsősorban gabonanövényeink tábláiban találkozhatunk vele. A növény minden része mérgező, a magjában található méreganyagok még sütés-főzés hatására sem semmisülnek meg. Legfeltűnőbb bélyege a hegyes, szálas, hosszan kinyúló csészelevél. Termése tok, ez rejti a pici fekete magokat. (A konkolyhoz több mondás is kapcsolódik, ezek mind negatív hangúak: a konkolyos búza rossz minőségű, aki pedig konkolyt hint mások közé, az a veszekedés magjait szórja el) A gyomirtózás igazi „áldozata” mára csak elszórtan találkozhatunk vele, védett.

2; Búzavirág Centaurea cyanus (T2)

Ahogy a magyar neve is mutatja, elsősorban gabonaféléink tábláiban, utak szélén találkozhatunk vele. A virágait régen festésre használták. Termése szőrbóbitás kaszat. Bár kedves megjelenésű növény, valójában igen agresszív tud lenni, szinte kizsarolja a talajt, melyből igen gyorsan veszi fel a tápanyagot, megelőzve szomszédait.

3; Pipacs Papaver rhoeas (T2)

A kerti mák őse. Szirmaiból régen festő anyagot nyertek, a magjából olajat préseltek. Gyógynövény is, teája köhögés csillapító, nyugtató,

öblögető. Frissen fogyasztva mérgező lehet, főleg gyerekek számára veszélyes. Májustól októberig virágzik szántóföldeken, vetések szélén, parlagon hagyott földeken. Nem érdemes csokorba szedni, mert hamar lehullanak szirmai.

Szép hazai gyoomnövényeink

4; Pongyola pitypang Taraxacum officinale (H3)

A pongyola pitypangot vagy gyermekláncfüvet mindenki ismeri, kedvelt gyerekjáték szárából láncot fűzni, termését szétfújni. Gyógynövény, és főzelék, saláta alapanyaga is lehet zsenge levele. Április-május környékén virágzik, Hazánkban mindenfelé tömeges, néha egész réteket borít aranyló sárgába. Kertekben, gyepen agresszív, gyorsan terjedő gyomnövény.

5; Varjúmák Hibiscus trionum (T4)

Nevével ellentétben nem sok köze van mákfélékhez, a mályvafélék családjába tartozik. Az Alföldön gyakori, máshol szórványos. A Dunántúl nyugati részéről hiányzik. Melegigényes, ezért viszonylag későn, a talajok átmelegedése után csirázik. Csapadék esetén egész nyáron csirázik, így tarlóhántással jól irtható.

6; Közönséges cickafark Achillea millefolium (G1)

Jellegzetesen aromás illatú gyógynövény (pl: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító). Termése bóbita nélküli kaszat, de tarackjaival is terjed. Június–októberben virágzik, száraz gyepeken, réteken, utak szélén, parlagokon gyakori.

7; Fürtös gyöngyike Muscari comosum (G4)

A hazai gyomnövényeink között nagyon ritka a hagymával rendelkező egyszikű gyomnövény. Az ilyen fajok megjelenése általában az elmaradó talajmunkálatokat mutatják.

8; Szarkalábak Consolida sp. (T2)

Alföldi szántók, búzaföldek ismert növényei, a pipaccsal, margarétával és búzavirággal együtt a vetések nyári színfoltjait alkotja. A szántóföldeken használt gyomirtó szerek miatt állományaik jelentősen csökkentek, de még sok helyen találkozhatunk velük útszéleken, művelt területeken, parlagokon. Májustól szeptemberig virágzik. (A Keleti szarkaláb Consolida orientalis a ruderális területeken gyakori.

Szarkaláb, ebszékfű, pipacs

Idegenhonos fajok a mezőgazdaságban

Sajnos nemcsak burgonyát és kukoricát hoztak magukkal az újvilági utazók. Sok kiirthatatlan gyomnövényünk szintén erről a vidékről való. Hiszen ezeknél a fajoknál a természetes károsítók és a természetes fogyasztók sem jöhetnek számításba. Az itt felsorolt fajok közül némelyik példány nem csak a mezőgazdasági kultúrára, hanem sok természetes növénytársulásra is veszélyt jelent. 1998-ban Jósvafőn az Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem című szakmai találkozón összeállított lista szerint a hazai flórában 36 igen agresszívan terjedő lágy és fás szárú növény található, és ezek közül mindössze 3 őshonos.

1; Selyemkóró Asclepias siriaca (G1)

Észak-amerikai eredetű agresszívan terjedő gyomnövény. Eredetileg jó mézelő tulajdonsága miatt telepítették be hozzánk (elsősorban az ország déli részére és a Duna-Tisza-közére) Szárazságtűrő. Fagyérzékeny. Magok 0,5-5 cm mélységből csiráznak, míg csírázóképességét 3 évig őrzi meg a talajban. Nem csak mezőgazdasági kártétele miatt veszélyes, a száraz gyepeinkre jellemző őshonos vegetációt teljesen kiszoríthatja.

2; Magas és Kanadai aranyvessző Solidago gigantea, Solidago canadensis (G1)

Eredeti termőhelyén (Észak- Amerika) is pionír növényként települ be a frissen felhagyott földekre. Ezt a szép tulajdonságát hazánkban is megtartotta, ezért néha teljesen elboríthatja a földeket. A fészkesek családjába tartozik, termése kaszat.

3; Süntök Echynochistis lobata (T4)

Szintén Észak-amerikai elterjedésű invazív növény. Termése mérgező, hazai károsítója nem ismert és akár a facsemetéket is képes elnyomni. Mezőgazdasági kártétele mellet a természetvédelmi kártétele is igen jelentős.

4; Bíbor nebáncsvirág Impatiens glandulifera (T1)

Kelet-India területéről származó lágyszárú. Hazánkban először kertekben telepítették, majd onnan kivadulva terjedt szét. Elsősorban a patak menti magaskórósokban, ártéri növénytársulásokban jelentős az előfordulása. Magjait a többi hazánkban előforduló nebáncsvirág fajhoz (Impatiens parviflora, Impatiens noli-tangere) hasonlóan a legkisebb érintésre is felpattanó toktermésének segítségével terjeszti.

5; Selyemmályva Abutilon theoprasti (T4)

Dél-Ázsiában őshonos növény. A világ nagy részén a 18. század elején terjedt el. Hazánkban egyenlőre nem terjedt el annyira, hogy bekerüljön a legveszélyesebb 36 növény közé, azonban azokon a területeken, ahol nagy monokultúrákban termesztik a kukoricát, illetve napraforgót, jelentős mezőgazdasági kártételt okoz.

6; Ligeti seprence Stenactys annua (T4)

Észak-Amerikai származású dekoratív gyomnövény, hazánkban mára a gyomtársulások egyik leggyakoribb faja lett, vízpartokon és hegyvidéki vágásokban egyaránt találkozhatunk vele. Sok országban, így nálunk is, az elhagyott, bolygatott földterületek egyik első számú gyomnövénye.

Idegenhonos gyomnövények

Szerző Csengeri László
2011-03-15 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)