Földünk biológiai sokféleségét egy arra kialakított rendszer segítsége nélkül jórészt lehetlen lenne megértenünk. Az élőlények rendzserezésének problémájára Linné: Rendszertan (Systema Naturae: Carl von Linne) című műve jelentette a megoldást. Itt az egyes egyedek rendszetanba való illeszkedését a faj-nemzetség-család-rend-osztály sorozatba való illeszkedésük alapján határozzák meg. Ez a szabály általánosan érvényes a növények, állatok, mikrobák egyedeire is, viszont a nevezéktanunk egymsától független. (tehát megkülönböztetünk botanikai, zoológiai és mikrobiológiai nevezéktant) A növények tudományos nevezéktanának bevezetése és egységesítése először 1905-ben a bécsi botankiai kongresszuson került sor.

Rendszertan

A fajok rokonság, leszármazás, fejlődéstörténet alapján való csoportosítása. Célja a biológia rendszerezés problémájának megoldása.

Alapegysége a faj. A rendszertan természetesen nem csak a faj, nemzetség, család kategóriáját tartalmazza. Megkülönböztethetünk fő (gyakran használt, általánosan ismert) és kevésbé ismert kategóriákat is.

Főbb rendszertani kategóriák: nagyság szerinti sorrendben

• Ország- Regnum
• Törzs- phylum
• Osztály- classis
• Rend- ordo
• Család- familia
• Nemzetség- genus
• Faj- species

A főbb rendszertani kategórák alá alkategóriák (latinul a sub előtaggal jelölt) tartoznak. Ezeket ritkábban főleg tudományos jellegű iratokban, a rendszertannal külön foglalkozó művekben találhatjuk meg. (pl: subclassis - alosztály)

Faj (Species)

A rendszertan alapegysége, "célja: hogy meg tudjuk nevezni az egymáshoz hasonló alakasorozatokat melyek a többi alaksorozattól különböznek" (Molnár V. Attila: növényrendszertani alapsimeretek)

A faj latin neve két tagból, a nemzetség és a nemzetségen belüli elkülönítő jelből áll. Ez a kettős nevezéktan (Binominális nomenklatura) amit szintén a neves Svéd botanikus: Carl von Linne nevéhez köthetünk. Tehát a Tarka kosbor esetében a nemzetségnév a kosbor, a nemzetségen belüli elkülönítő jelleg a tarka jelző (Orchis tridentata → Orchis-genus — tridentata-species)

A fajok további (faj alatti) rendszertani kategórákba tömörülnek, ezek: a Gyűjtőfajok (species aggregata) kisfajok, alfajok (subspecies), változatok (varietas). Ezek a fajon belüli, a szétválás kezdeti szakszában járó, vagy földrajzilag elkülönülő, egymástól elszigetelt helyen élő, egymástól alig vagy csak bizonyos alaki formákban (méret stb..) különböző egyedeket nevezi meg. A tudományos elnevezés során először a faj neve (Pulsatilla pratensis) majd a fajon belüli elkülönülésre utaló jel (subspecies nigricans) kerül megnevezésre.

Példa: A tarka kosbor rendszertanának felépítése

• Növények országa– Regnum vegetabile
• Zárvatermők törzse– Angiospermatophyta
• Egyszikűek osztálya– Monocotyledonopsida
• Liliom alakúak alosztálya– Liliidae
• Orchideavirágúak rendje– Orchidales
• Kosbor/orchideafélék családja– Orchidaceae
• Kosborok nemzetsége– Orchis
• Tarka kosbor– Orchis tridentata