Keltikék specialistája

A keltikék rendszertani besorolása:

• Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
• Rend: Boglárkák (Ranunculales)
• Család: Füstikefélék (Fumariaceae)
• Nemzetség: Keltike (Corydalis)

Kora tavasszal a fák leveli még nem fogják fel az éltető Nap sugarait, így azok akadálytalanul lejuthatnak egészen a talajig. Ilyenkor az odvas keltikék gyakran tömegesen jelennek meg, és lila-fehér virágszőnyeggel takarják be az üde ligeterdőket. Lombfakadás után visszahúzódnak a föld alá, az elkövetkező év tavaszáig.

Az odvas keltike (Corydalis cava) erősen mérgező növény, hatóanyaga a központi idegrendszert bénítja meg. A népi gyógyászatban azonban előszeretettel használták gyógynövényként, emésztési zavarok és menstruációs panaszok enyhítésére, valamint kiváló féregűzőként tartották számon. Gumóit egyes vidékeken burgonyaként fogyasztották, a porrá tört gumókat vízzel hígítva pedig szíverősítőként itták.

Népi nevei: üres füstike, likas ír, jorha, tavaszi gerezdeske, szívgomba, szűgomba.

Ragaszkodó lepke

Keltikék fogyasztására csak egyetlen lepkefaj specializálódott: a kis apolló-lepke (Parnassius mnemosyne).

A kis apolló-lepke rendszertani besorolása:

• Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
• Osztály: Rovarok (Insecta)
• Rend: Lepkék (Lepidoptera)
• Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
• Család: Pillangófélék (Papilionidae)
• Nemzetség: Parnassiini
• Nem: Parnassius

Noha a kis apolló-lepke lényegesen szerényebb megjelenésű nagy testvérétől, mégis igen sok hasonlóság fedezhető fel közöttük. Jégkorszakból visszamaradt reliktumfaj, az északi-félgömb hűvös hegyvidéki tisztásain, ligeterdeiben találkozhatunk vele.

Valamivel kisebb rokonától, szárnyfesztávolsága mindössze 4,5 - 6 cm. Mintázatát csak fekete foltok, és erősen kirajzolódó „érhálózat” alkotja. A szárny csúcsa színtelen, üvegszerűen áttetsző. A szárnyak alapszíne fehér, de érdekes módon teljesen átlátszó, így a szárny fonákján is a belső mintázat látható. Az apolló-lepkékre jellemző szőrös test itt is megfigyelhető. A nagy, lekerekített szárnyak lassú, vitorlázó repülést tesznek lehetővé.

A kis apolló-lepke Európában igen gyakori faj, de Angliából, Dániából, és az Ibériai-félszigetről teljesen hiányzik. Nyugat-Európában csak szigetszerű populációk fordulnak elő, viszont a Kárpát-medencében szinte mindenütt megtalálható.

Egynemzedékes faj, repülési ideje májustól júliusig tart. A hernyó alapszíne fekete, de rokonától eltérően citromsárga pontokból álló sor húzódik végig az oldalán. A júniusban kikelt hernyó csak egy rövid ideig táplálkozik, majd telelni vonul, és véglegesen csak a következő év április-májusában fejlődik ki. Kizárólag éjszaka táplálkozik, nappal a tápnövénye tövében húzódik meg, így a velük táplálkozó énekesmadarak nem találhatják meg.

A hernyó kizárólag az odvas keltikével táplálkozik, ezért a lepke is csak olyan helyeken fordul elő, ahol ez a faj nagy tömegben virágzik.

A kis-apolló lepke sokkal gyakoribb nagyobb rokonától, mégis egyedszáma évről évre csökken, ezért sok más faj mellett ő is helyet kapott a Vörös Könyvben. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Felhasznált irodalom:

• Dr. Helgard Reichholf-Riehm
  Lepkék
  Magyar Könyvklub, Budapest (1996)