Növényeink népi nevei

A régi kor emberének életében fontos szerepet játszottak a növények. Közöttük éltek, mindennapjaik szerves részei voltak. Pontosan tudták, melyik növény – vagy annak egy része - ehető, melyik hasznosítható, és melyiket ajánlatos nagy ívben elkerülni. A gyógyászatban számos növényfaj kedvező hatásait kihasználva orvosolták bajaikat.

Abban az időben, amikor még nem használták a Carl Linné által bevezetett kettős nevezéktant, a népnyelv érdekes, találó, olykor elgondolkodtató vagy éppen vicces neveket adott növényeinek, melyek nagy része mára feledésbe merült. Az elnevezés alak, tulajdonság, vagy felhasználás alapján történt, és népcsoporttól, vagy földrajzi helyzettől függően változott.

A népi növényismeret hátránya, hogy viszonylag kevés fajra terjedt ki, és a névhasználat sem volt mindig következetes. A Kitaibel Pál által összegyűjtött népi elnevezésekből kiderül, hogy számos olyan növényt is illettek ugyanazzal a névvel, amelyek semmilyen rokonságban nem állnak egymással. Például Tállya környékén a közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria) nevű selyemkórófélét, valamint Ugodnál a fekete zászpa (Veratrum nigrum) nevű liliomfélét egyaránt fekete hunyornak nevezték. A kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) nevű orchideát az Ecsedi-láp környékén szintén hunyorként ismerték, míg Heves-megyében az egyenes iszalagot (Clematis recta) nevezték lóhunyornak.

A továbbiakban néhány érdekes növénynevet mutatok be, melyhez Rácz János írását használtam fel.

Pókalakú bangó

A poszméhbangó (Ophrys holoserica) népi elnevezése. Nevét a virágajak formájáról kapta, amely leginkább egy keresztes pókhoz hasonlítható. Fokozottan védett növényfaj, eszmei értéke 100 000 Ft.

Ravaszfark

Ez a növény nem más, mint a vadszeder (Rubus fruticosus). A rózsafélék családjába tartozó, gyümölcstermő gyógynövény hazánkban elég elterjedt. Neve a rókára vezethető vissza.

Rókafarok

Ezt az elnevezés több növényfajra is használták.

  • Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) a pázsitfűfélék családjába tartozó faj. Nevét valószínűleg puha, tömött, hengeres bugavirágzata miatt kapta.
  • Betyárkóró (Conyza canadensis) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó gyógynövény.
  • Iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum)
  • Magyarparéj (Celosia argentea)

Rókahátúfű

Ezt a nevet szintén több növényfaj viseli.

  • Élesmosófű (Chrysopogon gryllus)
  • Fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) főleg a Balaton környékén ismert elnevezés. Nevét a virág színe miatt kapta, amely a rókához hasonló, vörös színezetű.

Rókamony

  • Agárkosbor (Orchis morio) Neve a róka ivarszervére utal, ugyanis a növény gyökérgumóját heréhez hasonlították.
  • Bablevelű varjúháj (Sedum maximum)

Rókaölő sisakvirág

A boglárkafélék családjába tartozó farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) népi elnevezése. Hazánkban védett, eszmei értéke 2000 Ft. A legtöbb növény, melynek a nevében szerepel a „farkas” szó, rendkívül mérgező, ami a farkasölő sisakvirágra is igaz. Egyéb elnevezés: farkasölőfű, mérgesfű.

Rovarbangó

A szarvas bangó (Ophrys scolopax) nevű orchidea népi megfelelője. Fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft. Legjelentősebb élőhelye Pécs környékén található. Virága rovarra emlékeztet, erre utal népi elnevezése is.

Ürgefarok

A sziki árpa (Hordeum hystrix) népnyelvi megfelelője. Szőrös termése az ürge farkához hasonlítható, innen ered a neve is. Egyéb elnevezés: cigányárpa, cigánybúza.

Tücsök

A tücsök név valójában az útszéli bogáncsot (Carduus acanthoides) takarja. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény szúrós tövisekkel van felfegyverkezve. Népi elnevezése valószínűleg a tövis, és a tüske szavakkal függhet össze.

Tücsökkoma

Baranya-megyében a liliomfélék családjába tartozó őszi kikericset (Colchicum autumnale) nevezték így. Erősen mérgező növény! Azért ismerik ezen a néven, mert az őszi réten csak a tücsök és a kikerics jelenti a hangot és a színt.

Egyéb elnevezés: őszike, vetővirág (ez a név arra utal, hogy az őszi vetés idején virágzik), zörgő-gaz, pücsökkoma, csicsikoma.

Vakondfa, vakondfű (a Szigetközben vakondbab vagy vakondelhárító cserje)

Erről a növényről úgy tartják, hogy ha a kert négy sarkába ültetik, akkor a vakondok teljesen eltűnnek. Ha a vakondbab magját a föld alatti járatokba helyezik, akkor az állatok elpusztulnak.

A ricinus (Ricinus communis) egyik tájnyelvi elnevezése a vakondfű. A ricinus a kutyatejfélék családjába tartozó, Afrikából származó gyógy- és dísznövény. Magva mérgező a vakondok számára, emellett az illatát sem kedvelik, ezért a kertbe ültetve valóban távol tartja őket.

A ricinus egyéb elnevezései: csodafa, hashajtóbab, sárfű, kiki, törökmag, kerti berzseny, krisztuspálma, Jézus tenyere, Jónás fája.

Viperafű

A feketegyökér (Scorzonera hispanic) népi elnevezése. A feketegyökér a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Magyarországon vadon is előforduló, ám kevéssé ismert zöldségnövény. Gyökere tápanyagban gazdag. Elsőként Spanyolországban használták gyógyításra. Az egykori francia füvészek szerint a viperamarás ellen a legjobb orvosság a fekete gyökér.

Egyéb elnevezés: spanyol pozdor.

Szerző Kónya Kitti
2010-02-18 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)