Mitől védett egy növény?

Aktuális cikkünket rögtön egy kérdéssel is kezdhetnénk. Védhető úgy egy növény ha magát az élőhelyét, közvetlen környezetét nem vonjuk védettség alá?

A kérdés mindenféleképpen jogos, hiszen az élőlényeknek a társulásokban betöltött szerepe, egymásra utaltsága olyan bonyolult, hogy azt még a mai tudomány sem érti teljesen. Hiszen jól tudjuk hogy, egy lápos, mocsaras területen élő növény nem képes tovább létezni, ha a mocsarat eltüntetjük a lába alól, mert bár „ő” védett és nem bántja senki, ha eredeti élőhelyét megváltoztatjuk, nem képes tovább létezni. Jó példa erre, az alföldi kocsánytalan tölgyes erdők nagy mértékű visszaszorulása a nagy folyamszabályzások után fellépő talajvízszint csökkenés miatt.

Tehát arra kérdésre, hogy a faji szintű védelem garantálja-e a védett egyedek fennmaradását és a biodiverzitás megőrzését a válasz minden bizonnyal nem.

cikk díszítő

Erre pedig felvetődhet a következő kérdés: Hogyan valósul meg hazánkban a növények és élőhelyük védelme, milyen szempontok alapján lehet védett egy növény, vagy egy terület.

Hazánkban a növényvilág „védettségi jogát” a természetvédelmi törvény aktuális 1996. évi LIII. törvénycikk biztosítja több-kevesebb sikerrel. Az első országos szintű védetté nyilvánítás az Erdélyi héricset érintette. Természetesen ennek a törvénynek a hatályba lépése előtt is történtek próbálkozások néhány növényfaj és botanikai szempontból jelentős növényi élőhely védetté nyilvánítására. Ezek a törekvések nagyrészt civil szervezetek, önkormányzatok, magánemberek nevéhez fűződnek. A növények védttségét több nemzetközi egyezmény is biztosítja, ezek közül a legfontosabb a Berni-egyezmény amelyhez 1990-ben csatlakoztunk és amelynek célja kifejezetten az európai kontinens vadon élő állatainak, növényeinek és természetes élőhelyeinek a védelme. Ez az egyezmény a hazai parlagi vipera állomány védelmét és a lápréteink megőrzését külön feladatként rótta ránk.

Magyar állampolgároknak a mai napig joga van akár egyénileg is javaslatot tenni helyi jellegű, vagy akár országos természetvédelmi terület létrehozására javaslatot tenni, az erre szolgáló példát és a szükséges jogszabályi tudnivalókat letölthetitek a linkre (PDF formátum) kattintva.

Magyarországon a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan többféle szempontot vesznek figyelembe egy növény védetté nyílvánításakor. Ezek lehetnek:

  • A faj genetikai elszigetelődöttsége, elterjedési területének nagysága, hazai előfordulásának kora (Őshonos-e vagy adventív jellegű)
  • Nemzetközi, hazai veszélyeztetettsége
  • Tudományos jelentősége
  • A faj szépsége, dekorativitása
  • Társulásokhoz való fokozott mértékű kötődöttség, indikátor jelleg
  • Ritka, veszélyeztetett fajokkal való összetévesztésnek a lehetősége (pl: árvalányhajok)

Ezen jellegzetességek elbírálása alapján Magyarországon kétféle fő védettségi fokozat létezik: védett és fokozottan védett fajok. A több mint 3000-es fajszámú hazai növényvilágból 516 védett és ezen belül 52 fokozottan védett.

A növényfajok védelmét 2 nagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény is rögzíti, az első és talán nemzetközi szinten is a legjelentősebb ilyen IUCN „természetvédelmi világszövetség” által ritka és veszélyeztetett fajokról kiadott vörös listája, amelyről már a középiskolákban is tanulhatunk. Ez a lista 6 fő megkülönböztető jelzést használ a növények veszélyeztetettségi fokának elkülönítésére.

  • Kipusztult
  • Kipusztulás által közvetlenül veszélyeztetett
  • Sebezhető
  • Ritka
  • Hiányosan ismert (a veszélyeztetettséget csak feltételezik az információ hiányában)
  • Meghatározhatatlan veszélyeztetettségű (biztosan veszélyeztetett fajok, de információ hiányában a veszélyeztetettség mértékét csak feltételezni lehet)

Befejezésnek nézzünk pár olyan példát amiből kiviláglik, hogy egy növény mitől is lehet védett.

A túlzott létszámú vadállomány nemcsak a mezőgazdaságra és az erdőtelepítésekre jelent veszélyt. A Leánykökörcsin és a Tátogó kökörcsin a nagy létszámú üregi nyúl populáció miatt került veszélybe. Ezért és az emberek gyűjtő szenvedélye miatt ez a két növény is védettséget élvez hazánkban

Szintén az emberi gyűjtőszenvedély áldozata lett hazánk cypripedium (Boldogasszony papucsa) állománya. A korlátok nélküli gyűjtögetés odáig vezetett, hogy hazánk egyik legnagyobb növényritkaságává vált.

És ennek ellenpéldájaként a nagy kiterjedésű hegyi rétjeink felhagyása, majd beerdősülésének megkezdődése egyben sok kosbor és tárnics faj élőhelyének beszűkülését is jelenti. Mivel ezek a növények kiválóan alkalmazkodtak a több száz éve folyó gazdálkodási módhoz, és ideális életfeltételekre találtak. Szép példa erre az, hogy sok magyarországi nemzeti park ezeket a felhagyott kaszálókat ismét gondozza, és igyekszik fenntartható módon gazdálkodni ezeken a területeken.

Természetesen ezen kívül még számtalan oka lehet annak, hogy egy növény éppen miért, és hogyan válik védetté. A mezőgazdasági művelés, iparosodás, levegő és klímaváltozás, valamint a folyamszabályzások sokféle módon változtatták és változtatják meg a mai napig közvetlen környezetünket és lehet, hogy a ma védett növénye holnap már a múlté és egy herbáriumi lap tanúskodik csak a hajdan volt csodáról. Tegyünk róla, hogy ne így legyen, hiszen rajtunk múlik, mit, s hogyan cselekszünk.

Szerző Csengeri László
2010-02-21 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)