Leánykökörcsin, az év vadvirága 2011-ben

Az év vadvirág a leánykökörcsin A kökörcsinekről már sok szó esett a növényhatározó weboldalán és ez az idén sem lesz másként, hiszen nagy meglepetésünkre az idei év vadvirágának a Leánykökörcsint választották meg a hazai botanikusok. Aktuális cikkünkben róla, illetve a kökörcsinek nemzetségének többi tagjáról gyűjtött anyagunkat öntjük fogyasztható formába, fogadjátok szeretettel!

Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis

Boglárkafélék - Ranunculaceae

A hazai kökörcsin fajok (Tátogó kökörcsin – Pulsatilla patens, Hegyi kökörcsin – Pulsatilla montana,Fekete kökörcsin – Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, Magyar kökörcsin – Pulsatilla pratnesis subsp. hungarica ) közül a leggyakoribb, bár élőhelyeit erősen veszélyeztetik a már általunk is említett antropogén tényezők, illetve a régi legelők beerdősülése. Határozásakor fő elkülönítő bélyeg a fajtársainál jóval nagyobb méretű virága, illetve a virág jellegzetes halvány, illetve sötétkék színe. Virágzási ideje jellemzően március közepétől április közepéig tart, de ezt a hosszan elhúzódó hideg tél jelentősen megváltoztathatja, az általunk figyelt állományokban 2009-ben április első hetében, 2010-ben március közepén virágoztak. Az idei év azonban elég furcsán alakult, mivel a leánykökörcsin már egy héttel (2011. március 10.) a fekete kökörcsin előtt virágozni kezdett. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy az előbbi faj élőhelyét a mostani hirtelen változó időjárás előnyös hatásai hamarabb érintették.

„Első írásos említése a 15. századba nyúlik vissza,(Szamota István –schlageli szójegyzék), Hazánkban Diószegi rögzítette a kikericset colchicumra, a kökörcsint pedig pulsatilára, azonban ő még az utóbbi fajt az anemone nemzetségben tárgyalta.” A rendszertanban elfoglalt helyét Wenderoth György-nek köszönheti, ő 1830-ban publikálta felfedezését.

„száraz leveleit forró vízzel megöntik és ennek a víznek különös ereje van a szem nyavalyáinak meg a fekete vagy farkashályognak gyógyítására, ha azt, vagy a kihuzadékjából 7—10 grant egy nehezék cukorral jól összeelegyítve, a betegnek beadják. Ezen vízzel való mosogatást a lovak hátán levő fekélyek gyógyítására is javallják.” (Idézet az 1930-áprilisi Természet újságból)

A mai napig használják a növényből készült kivonatot a homeopátiás gyógyászatban, viszont az otthoni felhasználásával ne próbálkozzunk, mivel a növény minden része erősen mérgező és toxinjainak hatására életveszélyesen lelassulhat a szívverés.

Nemzetségének minden tagja, így a Leánykökörcsin is védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

A leánykökörcsinről több információt és fotót a növény adatlapján találhatsz:

Kökörcsinek a nagyvilágban I.

Mivel a kökörcsinek nemzetségének hazai képviselőiről nagy számú és részletes információt talál az érdeklődő így nem sok értelmét láttuk ismételni őket, hanem felvettük az online túrabakancsunkat és a koreai dzsungelektől a kanadai lankás rétekig járva elhoztuk azokat a fajokat, amikről itthon nagyon kevés szó esik. Sajnos a lista korántsem teljes, ha tudomásod van olyan fajról, ami kimaradt és használható információd is van róla azt örömmel vesszük.

Először is tisztázzunk néhány alapvető fogalmat róluk:

Nemzetségéhez a „theplantlist.org” adatbázisa szerint több mint 190 latin név társítható, azonban ezek nagy része szinonim név, vagy megoldatlan rejtély ? a hivatalosan elfogadott fajok száma jelenleg 20, azonban több forrás szerint legalább 30 faj tartozik a nemzetségbe, nem beszélve arról a számtalan alfajról, és csilliárdnyi kertészek által életre keltett változatról, amikkel jelen cikk keretén belül nem foglalkozunk. Mi összesen 8 fajról találtunk elfogadható mennyiségű adatot. Élőhelyüket tekintve a dombvidéki, hegyi rétek azon részeit kedvelik, ahol nem túl nagy a cserjék, fák konkurenciája, illetve a napfény mennyisége is jelentős. A talaj mésztartalmára nem túl érzékenyek, bár a hazai fajok jellemzően mészkedvelők. Minden fajuk, kivétel nélkül tartalmazza a ranunculin nevű mérgező anyagot, azonban több fajukból állítanak elő gyógy, illetve homeopátiás szert. Mindegyik faj évelő és jellemző rájuk a felálló szeldelt gallérlevél, illetve a magányos, aránylag nagy méretű violás (vagy fehér, vagy sárga, vagy pirosas:) színárnyalatú virág.

Kökörcsinek a nagyvilágból

Pulsatilla koreana

Hazájában (Kína és Korea közös határa) és nemzetközi szinten is jelentős orvosi karriert futott be, mivel a vele végzett kutatások kimutatták, hogy a benne található 17 szaponin vegyület közül néhány a rák ellen is hatékony lehet. Ezen kívül egy koreai tündérmese is kapcsolódik hozzá, melyhez hasonlót a magyar népmesék világában is találhatunk.

Pulsatilla vernalis

Egy hamisítatlan európai faj, nevéhez méltóan kora tavasszal bontja halványlila virágait. A norvégiai Oppland tartomány címernövénye.

Pulsatilla alpina

Az európai magashegységek tavaszi rétjeinek ékessége. Ő is versenyezhetne a legkorábban nyíló tavaszi virág címéért (hiába ezek a boglárkafélék imádják a versenyt) Virága rendszerint fehér színű, azonban több alfajának sárga, illetve halványsárga a virága.

Pulsatilla albana

Apró termetű, változatos virágszínű kökörcsin faj. Törökországban, illetve a Kaukázus déli részén is őshonos, a külföldi és a hazai kertészetekben egyaránt megtalálható.

Pulsatilla magadanensis

Az orosz Magadan tartomány bennszülött kökörcsin faja, sajnálatos módon egyre kevesebb faj található belőle így a nevét a kamcsatkai vörös könyvben is fellelhetjük. Szerencsére egy 2010-ben kezdődött project keretében kutatások indultak a fent nevezett tartomány botanikai különlegességeinek felkutatására. (a területen 1600 edényes növény él, ebből 5 benszülött endemizmus)

Pulsatilla vulgaris

Közép, Dél és Nyugat-Európában sokfelé előfordul, azonban hazánk területén nem találkozhatunk vele. Feltűnő jellegzetessége a növény felszínét borító szürke pehelyszőrök, illetve a sötétkék bókoló virág. A Vichy cég híres homeopátiás itala a Hepatoum készítésekor többek között ezt a fajt is felhasználják. Azonban ha ilyen szert vásárolunk nem árt óvatosnak lenni, ugyanis az olcsóbb indiai és kínai hepatoum néven árult készítményeknek köze sincs az eredeti francia termékhez.

Pulsatilla cernua

Kínában, Koreában, és Japán egyes részein fordul elő. Mint latin neve is utal rá a virágszíne gyakran vöröses árnyalatú is lehet. Élőhelye, a többi idáig ismertetett fajhoz hasonlóan az alacsonyabb fekvésű hegyi, illetve dombvidéki réteken található. Egyes források megemlítik, hogy ez a növény a többi kökörcsintől eltérően kevésbé toxikus, illetve fiatal levelei ehetőek, azonban nem árt vigyázni, mivel a szívre ható vegyületek ebben a növényben is megtalálhatóak!

Szerző Csengeri László
2011-03-17 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)