Gubacsok

A növények és az állatok eme rendkívül izgalmas és a mai napig felfedezetlen, sok homályos foltot tartalmazó része a gubacsokkal foglalkozó tudományág a Cecidológia. Aktuális cikkünkben erről, és a hazai gubacsok sokoldalú világáról lesz szó.

Kezdjük mindjárt egy, első látásra egyszerűnek tűnő kérdéssel:

Mi is az a gubacs?

Erre a kérdésre sokféle választ kaphatunk, ha az interneten, vagy a szakkönyvekben kutakodunk.

Egy általános definíció azért erre is létezik: A gubacs egy olyan a növény szövetében történő kóros elváltozás amelyet egy gubacsokozó létforma (atka, darázs, vírus, baktérium) okoz. Célja, hogy a benne fejlődő élősködőnek ideális életkörülményeket biztosítson a fejlődéshez és védje azt az ellenségektől. Gubacsokkal leggyakrabban a fás szárú növények termésein, fiatal hajtásain találkozhatunk. De léteznek gubacsok a hazánkban is megtalálható Cirsium nemzetség egyedein is.

gubacsok

Méretüket tekintve rendkívül változatosak, a legkisebbek pár milliméteres átmérőjűek, ilyeneket találhatunk a fiatal bükkfák levelein is, a legnagyobbak ezzel szemben akár 3 centiméteres átmérővel és saját kis életközösségel is rendelkeznek.

Alaktani szempontból szintén hatalmas különbségekkel találkozhat aki gubacskutatásra adja a fejét. Köszönhető ez részint annak, hogy mind a gubacsokozó létformák, mind a gazdanövények rendkívül változatos fajtájúak és annak is, hogy a gubacs szerepétől függően más és más tényezőhöz alkalmazkodott. Az alól látható képsorozat a teljesség igénye nélkül néhány hazánkban is gyakran megtalálható gubacs alaktani különbségeit szemlélteti.

A gubacsok védelmi mechanizmusai

A növények és az állatok mind más és más módon védekeznek a külső behatások ellen. Így van ez a gubacsok esetében is. Egyes egyedeknél a kemény burkolat, másoknál a ragadós felület, megint másoknál az áthatolhatatlan tüskés indák jelentették az ideális védekezési módszert. Erre nemcsak azért van szükség, hogy a gubacsban lévő lárvákat előszeretettel fogyasztó egyéb rovarok és madarak ne juthassanak a táplálékuk közelébe, hanem azért is, mert egyes rovarfajok, mintegy másodlagos károsító gyanánt szívesen foglalnák el a lárva helyét a gubacsban. Természetesen tökéletes védekezési mód nem létezik itt sem, és nemcsak az egyéb rovarokkal, állatokkal folyik a vérre menő harc, hanem magával a gazdanövénnyel is, akinek cseppet sem áll érdekében a gubacsban élő állat kifejlődése. Persze a növények nem tudják csak úgy lerázni magukról ezeket a kellemetlen kártevőket, és hatásos védekezési módszert sem nagyon tudnak kifejleszteni. Viszont eredményesen alkalmaznak a gubacsok elleni háborúban egy elég drasztikusnak számító módszert: A károsított rész nem kap több tápanyagot így elszárad, megakadályozva ezzel a gubacs teljes kifejlődését.

Élet a gubacson belül

gubacs és hangyaA gubacsnak fő célja, hogy a benne fejlődő károsító a neki éppen megfelelő körülmények között tudjon fejlődni. Ha felvágunk egy az erdőn talált gubacsot akkor ha szerencsések vagyunk egy a kifejlődés előtt álló hernyószerű létformát láthatunk benne. Néhány gubacsban csak egy, másoknál mint például a vadrózsán is megtelepedő rózsagubacson akár 6-nál is több hernyót is találhatunk. Ezek a gubacsok a rovar kifejlődése során elvesztik a jelentőségüket, lebomlanak az erdő talaján, vagy a fán maradnak. A képen látható Magyar gubacs – Andricus hungaricus a benne lévő gubacsdarázs kifejlődése után egy újfajta erdei „mikroközösségnek” adott otthont, hiszen a beleköltöző hangyák olyannyira megfelelőnek találták a körülményeket, hogy mint a mellékelt kép is mutatja tojásaikat is lerakták benne.

A gubacsok és az emberiség

Bármilyen hihetetlenül hangzik is, némely gubacsféle nagyon is fontos szerepet játszott, és játszik még ma is az emberiség történetében. A zsíros-gubacs egészen a vegyipar térhódításáig jelentős erdei mellékhaszonvétele volt a magyar erdőgazdaságnak. Egyes fajokból rendkívül tartós tintát készítettek, de ezek használata mint a fent említett zsíros-gubacsnak csak néhány ázsiai országra korlátozódik.

Egy másik fontos területe a gubacsok gyakorlati hasznának, a sebfertőtlenítés terén mutatkozik meg. Egyes indián törzsek, és valószínűsíthetően elődeink is használták a félbevágott gubacsokat (természetesen a gubacsok közül szintén egy bizonyos faj alkalmas erre a módszerre) sebfertőtlenítésre és sebösszehúzásra. A modern orvostudomány jelenleg is folytat kísérleteket ennek a módszernek az alkalmazhatóságáról.

Szerző Csengeri László
2010-03-08 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)