A kockásliliomról általában

KockásliliomA kockásliliom többnyire egy-, ritkán kétvirágú, a virág széles harang alakú, sakktáblaszerűen foltos, bíbor- vagy rózsaszínű. A lepellevelek 3-4,5 cm hosszúak. A fajt foltos virágai miatt angol nyelvterületeken kígyófejű kotuliliomnak is nevezik. A magyar népnyelv pedig bíbictojásnak hívja a földön fészkelő madár tojásaihoz hasonlítva. Gyakori fehér változata a F. meleagris f. ’Alba’.

A virágzó szár 10-25 cm magas, kevés, általában négy szálas levelű . A levelek 13 cm hosszúak, 0,5-1,2 cm szélesek, hegyesek. Hagymája két allevélből áll.

Alakjai Soó Rezső szerint:

  • f. meleagris (serotina pers. 1805) a szár általában barnásan befuttatott, 4-5 levelű, a lepellevelek 35 mm hosszúak, a virágok többnyire magányosak.
  • f. major (BOUCHÉ ex KUNTH 1843 p. sp.). A. et G. 1905. A lepellevelek nagyobbak, szélesen elállók, főleg kerti.
  • f. praecox (PERS. 1805). A szár zöld, 6-8 levelű, a 2-3 virág gyakran fehér, kerti alak.

Színváltozatok Soó Rezső szerint:

  • l. unicolor (HLADNIK ex ICHB. Exs.). A lepellevelek sakktáblaszerű rajza hiányzik.
  • l. alba (PARKINSON 1829 p.sp.) ROUY 1910 (albiflora ZAHARIADI 1966, praecox PERS. p.p.). A virág fehér.
  • l. albicans (hort. ex A. et G. 1905). Világos rózsaszín.
  • l. lutescens (ROUY 1910 F. lutea RCHB non M.B.). Sárgás vagy sárgásfehér, főleg kertekben.

Elterjedés

Európa nyugati és déli vidékein kialakult faj, amely észak felé egészen Norvégiáig, kelet felé pedig a Kaukázus hegyláncáig terjedt el. Az Egyesült Államok nyugati részén, Közép- Ázsiában és a mediterrán térségben szintén megtaláljuk. Hazánk északkeleti szegélyén (Szatmár-Beregi-sík), továbbá az Alföldön és a Dunántúl árterein nagy ritkaság.

Hazai előfordulások

  • Északi- Középhegység: Tornai-karszt: Bódvaszilas, Cserehát: Szászfa- Krasznokvajda, Bükk, Mátra: Gyöngyössolymos, Mátrafüred-Mátraháza),
  • Dunántúl: Vas-megye, a Rába és a Pinka mentén, Zala, Somogy: Kaposvár-Szenna,Somogytarnóca.
  • Alföld: Dráva-sík: Villány, Sellye, Mohácsi-sz.
  • Észak-Alföld: Sátoraljaújhely-Sárospatak, Tarpa, Túrricse, Garbolc, Fülesd,
  • Tiszántúl: Heves: Vécs (kipusztult).
Kockásliliom elterjedése

Élőhelye

Fagyra érzékeny, élőhelyét zavartalan napsütés, vagy részleges árnyék, meleg éghajlaton az enyhe árnyék jellemzi. Talaja jó vízelvezetésű agyagos, mely nyáron és tavasszal nedves, télen pedig viszonylag száraz. SIMON Tibor szerint nedves rétek növénye. Síksági faj, a talaj magas tápanyagtartalmának indikátora, igényes a melegre, a nedvességre és a fényre.

Cönológiája

Ligeterdők , ártéri rétek, cserjések növénye. Hazai cönológiai viszonyai kevéssé ismertek.

Flóraelem

A síkságtól a montán tájig, európai (-mediterrán) faj, Északra Dél-Skandináviáig, Keletre a Volga vidékéig.

Ökológiai igények

Közömbös, nedves vagy változó vízellátású, tápanyagban és bázisokban gazdag, gyengén savanyú vagy szelíd humuszos agyag-, vályog-, öntéstalajon.

Veszélyeztető tényezők

Élőhelyének kiszáradása, feltörése. A vörös könyveket a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) kezdeményezésére a hatvanas évektől kezdték el összeállítani. A magyarországi Vörös Könyv, elsőként Rakonczay Zoltán szerkesztésében 1989 végére készült el. A Fritillaria meleagris már ekkor a veszélyeztetett növényfajok listájára került. Élőhelyének megszűnése miatt pusztulóban lévő, aktuálisan veszélyeztetett, védett faj. Vizes élőhelyeinek állapotára nézve rendkívül érzékeny indikátor. Magyarországon pénzben kifejezett értéke 10 000 Ft.

Az 1997-es Vörös Listából, a Cikászpálma Megmentési Tervből és a Világ Veszélyeztetett Fáinak Listájából összeállítottak egy főként kertészeti növényeket tartalmazó listát, amely megmutatja a veszélyeztetett fajok számát és a jelenlegi veszélyeztetett fajok százalékarányát növénycsaládon belül, amely a Liliomfélék esetén 149 fajjal 32,4%%-ot jelen.

A kockásliliom Lengyelországban védett, Nagy-Britanniában rendkívül ritka, de még nem kongatták meg a vészharangot fölötte. Horvátországnak akár nemzeti virága is lehetne, hiszen a horvát címer a lepellevél sakktáblaszerű mintázatához hasonló. Az Ukrajnai Vörös Könyv is védi e növényt.

A nemzetség nevét (Fritillaria) Linné adta, a „kockapohár”, esetleg „sakktábla” jelentésű latin fritillus szóból. A németben egyenesen Schachblume, azaz „sakkvirág”. A meleagris fajnév a gyöngytyúk ókori nevével kapcsolatos, Plinius a gyöngytyúk szárnyának világos gyöngyszerű foltjaihoz hasonlította a kockásliliom lepleinek mintázatát.

A kockásliliom magyar népi elnevezése bíbictojás. Társnevei a következők: kotuliliom, ostáblásliliom, valamint feketetulipán, kongóvirág, konyócska, mezeikisasszony és szerencsemák.

A magról szaporított, nemesített Fritilláriáknak akár 5 év is szükséges ahhoz, hogy képessé váljanak a virágzásra. A csírázási idő változó, de mindenképpen elég hosszú, általában 6 hónapig, vagy annál is tovább tart. A magokat ősszel ültetik konténerbe, és a szabadban teleltetik át, vagy védett helyen tárolják, és tavasszal ültetik el. A palánták rendszerint hosszú „droppet” (sziklevél része) eresztenek a földbe, ezért mély konténert használnak a csíráztatáshoz. A Fritillariák hagymái húsosak és pikkelyesek, a kiszáradástól óvni kell őket. Sarjhagymákat hozhat, melyeket szaporításukhoz ugyanúgy felhasználnak, ahogy hagymáik pikkelyeit is. Túl sok pikkely eltávolítása csökkenti annak a növénynek az életképességét, melyről az anyag származik.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Szerző Barna Csilla
2013-09-05 00:00:00
Online növényhatározó - Néhány jog fenntartva! (CC-BY-SA 3.0)